Tóth István kutató blogja a penuti-magyar nyelvrokonságról: KAPCSOLATOK A VINTU ÉS A MAGYAR NYELV KÖZÖTT

Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között címmel megjelent harmadik pdf. formátumú könyvem, amely 106 oldalon mutatja be az ōsi magyar és a kaliforniai vintu nyelvek (vintu, nomlaki és patvim) között fenálló nyelvrokonság tényeit, külön fejezetekben felsorolva a fonológiai, nyelvtani és lexikális egyezéseket. ISBN: 878-65-00-53714-7

A vintu nyelv lexikálisan több mint 520 elemmel kapcsolódik a magyar nyelvhez!!! Morfológiailag szinte azonos a magyarral, szintetikus, agglutináló nyelv! A leggyakoribb forma a toldalékolás, kevés elōtagragozással. A fōbb szórend formák a SOV és SVO , ritkábban az OVS is elōfordul. A magyar nyelv elsōsorban SVO szórendū, de a SOV és az OVS formák is használatosak. A lexikális egyezések nagy száma a magyarral és, hogy bizonyítottan az ōspenuti nyelv érkezése Amerikába 5-6.000 évvel ezelōtti idōkbe nyúlik vissza egyben igazolja a magyar nyelv ōsibb és független eltérō eredetét az urali és finnugor nyelvektōl.

A vintu a fehér betelepülések elōtt Kalifornia legerōsebb népe volt. A becslések szerint közvetlenül az euro-amerikai kapcsolat felvétel elōtt a vintu nyelvcsalád beszélōinek a száma elérhette a 48-52.000 fōt, ebbōl a vintu népesség száma 27-32.000 lehetett.

A vintu nyelvek a standard hipotézis szerint kapcsolatban állnak a kaliforniai penuti nyelvekkel és távolabbi kapcsolatban az oregoni és a plateau penuti és egyébb külsō penuti nyelvekkel.

A kaliforniai penuti nyelveket hagyományosan három csoportba osztották: jokuc-maidu (pen nyelvek), mivok-kosztano (uti nyelvek) és vintu nyelvek. Elfogadott, hogy az uti (mivok-kosztano) nyelvek érvényes filogenetikai egységet alkotnak, míg a másik csoport, amelyet néha "pen nyelveknek" is neveznek nincs szilárdan megalapozva. Az összehasonlítások azt sugalják, hogy a maidu és a jokuc valamivel közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a vintu nyelvvel. Az újabb kutatások alapján a jokuc kapcsolódik az uti csoporthoz a mivok és a kosztanó nyelvekkel közösen részét képezi a jok-uti nyelvcsaládnak, míg a vintu egy külön ágát képezi a penuti nyelveknek.

Az ōspenuti, az ōsvintu nyelv közvetlen ōsének közbensō állomásai Amerikában: Alaszka, Kanada és Oregon állam parti területei voltak. Mint minden nyelvek, így az ōspenutinak is voltak elōzményei és ez az ōsnyelv az amerikai kontinensen kivülrōl Eurázsiából származik és csak hosszas vándorlások után érkezett a területre. Az ōspenuti abból az ōsi ōsnyelvi területrōl érkezett, mely 7-8.000 évvel ezelōtti idōkben a Kárpát-medencétōl Anatólián és Mezopotámián át Turkesztánig terjedt. Az ōsnyelv központi területi magja valószinüleg Kelet-Anatóliában és Észak-Mezopotámiában volt, ahol az elsō földmūves és állattenyésztō kulturák kialakultak és nagy valószinūséggel az ōsi szubartui szubar (szabir) néphez köthetō. A magyar és a penuti nyelvek ebbōl az ōsnyelvbōl erednek.

A vintuk elsōsorban vadász és gyūjtögetōkként ismertek, Azonban ennek ellentmond, hogy a vintu nyelvben tömegesen maradtak fenn olyan kulturális szavak, melyeknek magyar megfelelōik vannak.

-földmūvelésre és állattenyésztésre utaló magyar kulturális szavak a vintu nyelvben:

-bolyhoz, -cukor, -csépel, -dagaszt, -fej (tehenet), -fogó (gát), -fon, -gyúr, -horol -hurol, -kapa, -kas, -kása, -kenyér, -kerít, -kerités, -kolomp, -köpül, -kotor, -kürt, -kút, -leves, -ōröl, -szab, -szár, -szed, -szitál, -szō, -tár (tárol), -tar (tarol), -terel, -tilol, -túr, -vályú, -verem, -vet, -zsák.

További magasabb kulturális szintet igazoló szavak: -csat, -csobak, -csobolyó, -csörgō, -csupor, -fed (fedél), -furulya, -gyūrū, -gyūszū, -kapu, -karika, -kör, -köt, -kúp, -kupac, -pokróc, -síp, -szalag, -szenny, -tábla, -takaró, -tál, -zseb..

(A vintu-magyar szómegfelelések a könyv szóegyezés listájában)..

A könyvben bemutatásra került közös rokon szavak és morfológiai elemek eredete a vintu nyelvvel több mint 7.000 évvel ezelōtti korokba nyúlnak vissza egy közös ōsi eurázsiai ōsnyelvbe. A vintu-magyar szavak egy részét képezi a hazai nyelvészek által helytelenül "belsō fejleménynek" tartott szavaink, melynek száma 65 és az "ismeretlen és vitatott eredetūek", számszerint 60 van a vintu nyelvben. A szóegyezés listában levō 113 urali-finnugor és a 105 török eredetūnek tartott szavak megléte a magyar és a vintu nyelvben megerōsíti a magyar nyelv ōsibb nem urali-finnugor eredetét, ugyanis az ōspenuti kiválása az ōsnyelvbōl

a megközelitōleges számitásaim szerint 7.000 éve történhetett és ezeket az urali-finnugor és török eredetūeknek + a belsō fejleményūeknek, valamint a vitatott és ismeretlen eredetūeknek tartott szavainkat magukkal vitték Amerikába....

(Az ōstörök nyelvet i.e. 2.000-tōl 500-ig beszélhették, az urali mint nyelvészeti képzelgés, fikció; a teória szerint i.e.4.000-ig létezett, de valós indulási dátuma, léte és eredete soha nem nyert bizonyítást. Az ōsfinnugor nyelvet i.e. 4.000-tōl i.e. 3.000-ig beszélhették). Mint láthattuk ezek a nyelvek még csak nem is léteztek, mikor már ezeket a szavakat ōseink beszélték, beszélték és ezek a szavak a mi ōsi örökségünk és bizonyíték arra, hogy nem vagyunk finnugorok.

További könyveim ismertetōje az alábbi linken: https://istv-reg.blogspot.com/2022/11/penuti-magyar-nyelvrokonsag.html?m=1 .

A könyv megvásárolható a szerzō e-mail kontaktján: istvan234toth@gmail.com